A kanti etika olyan egyetemes erkölcsi elvek összessége, amelyek minden emberre vonatkoznak, kontextustól vagy helyzettől függetlenül. Immanuel Kant német filozófus az elveket kategorikus imperatívumoknak nevezi, amelyeket erkölcsük és szabadsági szintjük határoz meg.
Ki volt Immanuel Kant?
Immanuel Kant (Poroszország, 1724-1804) az egyik legbefolyásosabb értelmiség volt a politikai filozófia területén. Ma a demokráciák igazságszolgáltatási rendszere alapvetően Kant írásain alapszik. A filozófus munkája meggyőzően bemutatja az erkölcsi elvek egyetlen halmazát, amelyek felhasználhatók a társadalom tökéletes irányításához szükséges igazságos intézmények megtervezéséhez. Az évszázadokkal azután, hogy Kant első könyve megjelent, létrejött az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely nagyrészt annak a nemzetközi kormánynak az elképzelésén alapul, amely összeköti a nemzetállamokat és fenntartja a békét.
Kategorikus imperatívumok a kanti etikában
A hipotetikus imperatívum olyan erkölcsi kötelezettség, amely csak egy előre meghatározott cél elérésére alkalmazható. Például egy hallgató azért tanul, hogy jó jegyeket szerezzen. A hipotetikus imperatívumok függetlenek az erkölcstől. Kant szerint erkölcsi kötelességeinket kategorikus imperatívumok vezérlik. A szabályok kategorikusak, mivel általánosan alkalmazhatóak minden emberre, minden helyzetben, függetlenül személyes céljaiktól és gátlásaiktól. Ezek elengedhetetlenek, mert az ember hajlamos lehet arra, hogy ne tartsa be az erkölcsi magatartási kódexet. Etikai döntéshozatal Az etikus döntéshozatal a pénzügyekben olyan döntéshozatali ideológia, amely a jó és a rossz mögöttes erkölcsi filozófián alapul. Etikai döntés, mivel csak emberi örömet keresni és csökkenteni a fájdalmat.
Kant levezet egy tesztet egy kategorikus imperatívum meghatározására. Azt mondja: "Csak annak a maximumnak megfelelően cselekedjünk, amelyen keresztül egyszerre megtehetitek, hogy ez univerzális törvénygé váljon." Ez azt jelenti, hogy egy ötlet csak akkor tárható fel, ha mindenki számára alkalmazható. A teszten való csalás csak akkor lehet erkölcsös, ha a többiek megalapozottak. Gyakorlati értelemben azonban egy tömeges csalási botrány felszámolja a meritokrácia rendszerébe vetett bizalmat, ami az oktatási intézmények felbomlásához vezet.
Összegzésképpen: egy teszt megcsalása erkölcstelen. A kanti etika szerint a kategorikus imperatívumok ellentmondásosak abban az értelemben, hogy bár az emberek hajlamosak önérdekből cselekedni, cselekedeteiket az emberiség iránti kötelességüknek kell vezérelnie. Kant az önfejlesztést és a megőrzést megdönthetetlen kötelezettségnek tekintette, amelyet mindenkire terhelnek. Ezért a nem produktivitás, az öngyilkosság vagy az önpusztítás bármilyen formája eredendően erkölcstelen.
Kant erkölcsi meghatározása
Kant erkölcsi filozófiája deontológiai normatív elmélet, vagyis elutasítja azt az utilitariánus elképzelést, miszerint a cselekvés helyessége annak eredménye, hogy mennyire eredményes. Azt mondja, hogy a cselekvés motívuma (vagy eszköze), és nem következménye (vagy vége) határozza meg erkölcsi értékét. Az etikus élet érdekében soha nem szabad más embert úgy kezelni, mint valami nagyobb cél elérésének eszközét. Az emberi lények, egyedülálló gondolkodási képességük révén, különböznek a fizikai lét más formáitól.
Kant azt írta, hogy „ésszerűség nélkül az univerzum pazarlás lenne, hiába és cél nélkül”. Az ilyen tudatosság megőrzésének egyetlen módja, amely egyedülálló az univerzumban vagy legalább a Földön, az, ha minden embert önmagának tekintjük. Rendben van, ha ételt fogyasztunk az éhség kielégítésére, de a lopás helytelen, mivel megfosztja a tulajdonosát a magántulajdonától.
Kant az erkölcs szigorú fogalmát szorgalmazza, amely azt követeli, hogy az erény egyetemes legyen. A lopás erkölcstelen, függetlenül az ember körülményeitől. A gyilkosság önvédelem esetén is téves. Ez az objektivitás marad Kant legfigyelemreméltóbb, mégis vitatott gondolata, mivel Arisztotelész óta kihívást jelent a civilizáció alapjairól.
Kant azonban nem mazochista vagy anarchista. Megértette, hogy a civilizáció létezéséhez a hallgatónak önmagát kell használnia eszközként a jó osztályzatok megszerzéséhez, professzorát pedig eszközként kell megszereznie a tudást. Itt vezeti be az emberiség számára elengedhetetlen tisztelet gondolatát, amely különbözik az olyan érzelmektől, mint a szeretet, az együttérzés vagy az önzetlenség. A tisztelet nem különbözteti meg a szeretetet. Egy ember, ezért tiszteletet érdemel. Kant az emberiség képletének nevezte, és ez messze a legkevésbé vitatott megfogalmazása.
Autonómia és szabadság
A tiszta ész kritikája a történelem legátfogóbb beszámolója a szabad akarat meghatározásáról. Kant a szabadságról nem úgy beszélt, mint egy konkrét törvénybe foglalt egyetemes törvényről, hanem arról, hogy valami saját maga alkotta meg. Ez azt jelenti, hogy az erényes cselekvés pusztán azért, mert az ember büntetéstől tart, önmegsemmisítő.
A szabad akarat túllép a „külső szereplőktől való mentesség” pesszimista nézetén, és az „erkölcsi követelmények autonóm meghatározásának és előírásának„ szabadságává ”válik. Hasonló Jean Jacques Rousseau szabadsággondolatához. Ha valaki vágyainak vagy megérzésének megfelelően cselekszik, akkor egyszerűen egy szükséglet kielégítésére jár el. Ez teszi az embert az impulzus rabszolgájává, Kant számára pedig a szabadság a szükségszerűség ellentéte. A szabadságról alkotott elképzelése tehát különbözik a liberalizmustól, amely azt hirdeti, hogy szabadon rendelkeznie kell a szabad cselekedettel, ahogyan akarja.
A kritikusok szerint az autonómia teret teremt a szubjektivitás számára, mivel a különböző elvek döntő tekintéllyel bírhatnak a különböző emberek felett. Kant válasza egyszerű - a racionalitás egyetemes, függetlenül az ember személyes tapasztalataitól és körülményeitől. Mindaddig, amíg az erkölcs az észből fakad, meglehetősen objektív érzéssel kell rendelkezni arról, hogy mi erényes és mi nem.
További források
A Finance a pénzügyi modellezési és értékelési elemző (FMVA) ™ hivatalos szolgáltatója. Az FMVA® tanúsítás Csatlakozzon 350 600+ hallgatóhoz, akik olyan vállalatoknál dolgoznak, mint az Amazon, a JP Morgan és a Ferrari tanúsító program, amelynek célja, hogy bárkit világszínvonalú pénzügyi elemzővé alakítsanak.
A pénzügyi elemzések ismereteinek fejlesztése és továbbfejlesztése érdekében javasoljuk az alábbi kiegészítő pénzügyi forrásokat:
- Üzleti etika Üzleti etika Az egyszerűség kedvéért az üzleti etika az erkölcsi elv, amely iránymutatásként szolgál az üzleti magatartás és tranzakciók lebonyolításához. Ban ben
- Etikai dilemma Etikai dilemma Az etikai dilemma (etikai paradoxon vagy erkölcsi dilemma) problémát jelent a döntéshozatali folyamatban két lehetséges lehetőség között, egyik sem
- Etikai és jogi normák Etikai és jogi normák Etikai és jogi normák: mi a különbség? Az etikai és a törvényeket tiszteletben tartó döntések meghozatala a befektetési szakemberek számára
- Erkölcsi veszély Morális veszély Az erkölcsi veszély arra a helyzetre vonatkozik, amely akkor áll elő, amikor az egyénnek lehetősége van kihasználni egy üzletet vagy helyzetet, tudván, hogy az összes kockázat és
