A menedzsment elméletek olyan fogalmak, amelyek az ajánlott menedzsment stratégiákat foglalják magukban, amelyek magukban foglalhatnak olyan eszközöket, mint keretek és irányelvek, amelyek a modern szervezetekben megvalósíthatók. A vállalat céljaitól és az iparágtól függően. Általában a szakemberek nem támaszkodnak pusztán egyetlen menedzsmentelméletre, hanem bevezetnek több, a különböző menedzsmentelméletekből származó koncepciót, amelyek a legjobban megfelelnek a munkaerőnek és a vállalati kultúrának. A Groupthink A Groupthink kifejezést Irving Janis szociálpszichológus dolgozta ki 1972-ben, hogy leírja a egy csoport a csoportnyomás miatt.A csoportgondolkodás olyan jelenség, amelyben a problémák vagy ügyek megközelítésének módjaival egy csoport konszenzusa foglalkozik, nem pedig az önállóan cselekvő egyének. .
Ránézésre
Egészen addig a napig, amíg a gépek képesek gondolkodni, beszélni és átélni az érzelmeket, az emberek maradnak a legbonyolultabb kezelendő lények. Az emberek soha nem tudják elérni azt a hibátlan teljesítményt, amely a PP&E (ingatlanok, gépek és berendezések) megmunkálásával a PP&E (ingatlanok, gépek és berendezések) a mérlegben található egyik alapvető befektetett eszköz. A PP&E-t befolyásolja a Capex, az értékcsökkenés és a tárgyi eszközök beszerzése / elidegenítése. Ezek az eszközök kulcsfontosságú szerepet játszanak a vállalat működésének és jövőbeni kiadásainak pénzügyi tervezésében és elemzésében. Ami a fejét illeti, rengeteg olyan dolog van, amelyre a gépek nem képesek, így az emberek nélkülözhetetlen eszközök. Ezért a megfelelő vezetés az egyik legfontosabb dolog a szervezet számára.
Az elméleti szakemberek hosszú ideje kutatják a különböző munkakörülményekhez legmegfelelőbb irányítási formákat. Itt játszanak szerepet a menedzsment elméletek. Bár ezek az elméletek egy része évszázadokkal ezelőtt került kidolgozásra, még mindig stabil keretet nyújtanak a vállalkozások működtetéséhez.
Népszerű menedzsment elméletek
1. Tudományos menedzsment elmélet
Frederick Taylor amerikai gépészmérnök, aki az egyik legkorábbi menedzsment teoretikus volt, úttörő szerepet játszott a tudományos menedzsment elméletben. Társai az elsők között voltak, akik tudományosan tanulmányozták a munkateljesítményt. Taylor filozófiája azt a tényt hangsúlyozta, hogy az emberek kemény munkára kényszerítése nem a legjobb módszer az eredmények optimalizálására. Ehelyett Taylor a feladatok egyszerűsítését javasolta a termelékenység növelése érdekében.
A stratégia kissé különbözött attól, ahogyan a vállalkozásokat előzetesen lebonyolították. Kezdetben egy gyárvezető minimális kapcsolatot élvezett az alkalmazottaival, ha volt ilyen. A munkahelyi szabályok egységesítésének semmilyen módja nem volt, és a munkavállalók egyetlen motivációja a munkahelyi biztonság volt.
Taylor szerint a pénz volt a legfontosabb ösztönző a munkavégzéshez, ezért alakította ki a „tisztességes napi munkabér egy tisztességes munkához” koncepciót. Azóta a tudományos menedzsment elméletet világszerte gyakorolják. Az ebből eredő munkavállalók és munkáltatók közötti együttműködés olyan csapatmunkává fejlődött, amelyet az emberek most élveznek.
2. Rendszermenedzsment elmélet
A rendszerek menedzsmentje alternatív megközelítést kínál a szervezetek tervezéséhez és irányításához. A rendszermenedzsment elmélet szerint a vállalkozások, az emberi testhez hasonlóan, több összetevőből állnak, amelyek harmonikusan működnek, hogy a nagyobb rendszer optimálisan működhessen. Az elmélet szerint egy szervezet sikere több kulcsfontosságú elemtől függ: a szinergiától, az egymásrautaltságtól és a különféle alrendszerek közötti kapcsolatoktól.
Az alkalmazottak a vállalat egyik legfontosabb alkotóeleme. A vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen egyéb elemek a részlegek, a munkacsoportok és az üzleti egységek. A gyakorlatban a vezetőknek ki kell értékelniük a vállalataik mintáit és eseményeit a legjobb vezetési megközelítés meghatározása érdekében. Így képesek együttműködni a különböző programokban, így inkább kollektív egészként, mint elszigetelt egységként működhetnek.
3. Készenléti menedzsment elmélet
A kontingenciamenedzsment elmélet mögött az áll, hogy egyetlen szervezet sem felel meg minden szervezetnek. Számos külső és belső tényező befolyásolja végül a választott irányítási megközelítést. A kontingenciaelmélet három változót azonosít, amelyek valószínűleg befolyásolják a szervezet felépítését: a szervezet mérete, az alkalmazott technológia és a vezetési stílus.
Fred Fiedler a kontingencia-menedzsment elméletének elmélete. Fiedler azt javasolta, hogy a vezető tulajdonságai közvetlenül kapcsolódjanak ahhoz, hogy mennyire eredményesen vezetett. Fiedler elmélete szerint a vezetői tulajdonságok összessége praktikus mindenféle helyzetben. Ez azt jelenti, hogy a vezetőnek elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodjon a változó környezethez. A kontingencia menedzsment elmélet a következőképpen foglalható össze:
- Nincs egy konkrét módszer a szervezet irányítására.
- A vezetőnek gyorsan meg kell határoznia az adott vezetési stílust, amely alkalmas egy adott helyzetre.
- A Fiedler kontingenciaelméletének elsődleges összetevője az LPC - a legkevésbé preferált munkatárs skála. Az LPC-t arra használják, hogy felmérjék, mennyire orientált a menedzser.
4. X elmélet és Y elmélet
Hisz abban, hogy minden egyén maximális elégedettséget élvez a munkájával? Vagy azon a véleményen van, hogy egyesek tehernek tekintik a munkát, és csak a pénzért csinálják? Az ilyen feltételezések befolyásolják a szervezet működését. A feltételezések az X és Y elmélet alapját is képezik.
Douglas McGregor az a teoretikus, akinek ezt a két ellentétes koncepciót kifejlesztette. Pontosabban, ezek az elméletek két irányítási stílusra utalnak: az autoriter (X elmélet) és a részvételi (Y elmélet).
Egy olyan szervezetben, ahol a csapattagok alig mutatnak szenvedélyt munkájuk iránt, a vezetők valószínűleg az autoriter irányítási stílust alkalmazzák. De ha az alkalmazottak tanúsítási hajlandóságot mutatnak és lelkesek azért, amit csinálnak, vezetőjük valószínűleg részvételi menedzsmentet alkalmaz. A menedzser által alkalmazott vezetési stílus befolyásolja, hogy motiváltan tudja-e tartani a csapattagokat.
Az X elmélet pesszimista nézetet vall a munkavállalókról abban az értelemben, hogy ösztönzők nélkül nem dolgozhatnak. Az Y elmélet viszont optimista véleményt vall az alkalmazottakról. Ez utóbbi elmélet azt javasolja, hogy az alkalmazottak és a vezetők együttműködési és bizalomra épülő kapcsolatot alakítsanak ki.
Mégis van néhány olyan eset, amikor az X elmélet alkalmazható. Például az a nagyvállalat, amely több ezer alkalmazottat vesz fel rutinszerű munkára, ideálisnak találhatja a vezetés ezen formájának elfogadását.
Miért tanulmányozza a menedzsment elméleteket?
1. A termelékenység növelése
Az egyik oka annak, hogy a vezetőket érdekelni kell a menedzsmentelméletekben, mert ez segít maximalizálni termelékenységüket. Ideális esetben az elméletek megtanítják a vezetőket arra, hogyan kell a lehető legtöbbet kihozni a rendelkezésükre álló emberi erőforrásokból. Tehát ahelyett, hogy új berendezéseket vásárolna vagy új marketingstratégiába fektetne be, a vállalkozások tulajdonosainak képzéssel kell befektetniük alkalmazottaikba.
Ez látható Taylor tudományos menedzsment elméletében. Mint korábban említettük, Taylor azt javasolta, hogy a munkavállalók termelékenységének növelésére az a legjobb módszer, ha először megfigyelik a munkafolyamataikat, majd megalkotják a legjobb politikákat.
2. A döntéshozatal egyszerűsítése
Egy másik terület, ahol a menedzsment elméletek hasznosnak bizonyultak, a döntéshozatali folyamat. Max Weber azt javasolta, hogy a hierarchikus rendszerek ösztönözzék a tájékozott döntéshozatalt. A Foglalkoztatástudományi Intézet által készített jelentés szerint a hierarchia ellaposítása utat nyit a helyi innováció számára, miközben felgyorsítja a döntéshozatali folyamatot. Az ellaposodás magában foglalja a munkakörök és a vezető beosztások megszabadulását az összetartó munkakörnyezet ösztönzése érdekében.
3. A személyzet részvételének ösztönzése
Az 1900-as években kidolgozott menedzsment elméletek célja a személyközi kapcsolatok ösztönzése a munkahelyen. Az egyik ilyen elmélet, amely ösztönözte az együttműködési környezetet, az emberi kapcsolatok megközelítése. Ezen elmélet szerint a vállalkozások tulajdonosainak nagyobb hatalmat kellett adniuk alkalmazottaiknak a döntések meghozatalában.
Kulcs elvihető
A történelem során a vállalatok különböző irányítási elméleteket alkalmaztak a gyakorlatban. Nemcsak a termelékenység növelésében, hanem a szolgáltatások minőségében is javultak. Bár ezeket a menedzsment elméleteket már régen kidolgozták, segítenek összekapcsolt munkakörnyezet kialakításában, ahol a munkavállalók és a munkáltatók kéz a kézben dolgoznak. A manapság alkalmazott legnépszerűbb menedzsmentelméletek közül a rendszerelmélet, a kontingenciaelmélet, az X és az Y elmélet, valamint a tudományos menedzsment elmélet.
További források
Köszönjük, hogy elolvasta a Finance vezetői elméletekről szóló útmutatóját. A Finance a vállalati fejlesztési kurzusok és a szakmai előmenetel globális szolgáltatója a pénzügyi szakemberek számára. Ha többet szeretne megtudni és bővíteni szeretné karrierjét, fedezze fel az alábbi további releváns forrásokat:
- Munkavállalói morál Munkavállalói morál A munkavállalói morál az általános megelégedettség, kilátások és jólét érzése, amelyet a munkavállaló a munkahelyén megél. Más szavakkal utal arra, hogy az alkalmazottak mennyire elégedettek a munkakörnyezetükkel. Az alkalmazotti morál sok vállalkozás számára fontos, mivel közvetlen hatással van rá
- Impostor-szindróma Imposzor-szindróma Az impostor-szindróma vagy az impostor tapasztalat a személyes teljesítmények internalizálásának képességének hiánya és az állandó félelem, hogy "csalásként" teszik lehetõvé. A kifejezést Pauline R. Clance és Suzanne A. Imes pszichológusok használták először 1978-ban. Az impostor szindrómában szenvedők elbocsátják
- Vezetéselméletek Vezetéselméletek A vezetéselméletek olyan gondolkodási iskolák, amelyeket azért hoztak elő, hogy elmagyarázzák, hogyan és miért válnak egyes személyek vezetővé. Az elméletek hangsúlyozzák azokat a tulajdonságokat és viselkedést, amelyeket az egyének saját vezetői képességeik fokozása érdekében alkalmazhatnak.
- Menedzsment készségek Menedzsment készségek A menedzsment készségek meghatározhatók bizonyos tulajdonságokként vagy képességekként, amelyekkel az ügyvezetőnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy meghatározott feladatokat
