A termelési-lehetőségi határ arra az elképzelésre utal, hogy egy adott gazdaságban olyan termelési tényezők, mint a munkaerő-munkaerő KPI-k Hogyan figyelhetjük meg a munkaerőt? A kormányok és a közgazdászok általában három fő teljesítménymutatóra (KPI) hivatkoznak, hogy felmérjék a nemzet munkaerő-erejét, és a tőke kevés. Ezért csak véges mennyiségű termék állítható elő, és a szűkös erőforrásokat gondosan kell elosztani sok áru előállításához.
Hogyan működik a termelési-lehetőségi határ?
Vegyük figyelembe az A gazdaságot, amely csak két árut állít elő (az egyszerűség kedvéért): burgonyát és sárgarépát. Mindkét áruhoz két fő ráfordítás szükséges, hogy elő lehessen állítani. A termelés gazdaságtana A termelés az egységek számát jelenti, amelyet a vállalat adott időtartam alatt kiad. Mikroökonómiai szempontból egy hatékonyan működő vállalkozás: a munkaerő és a tőke, amelyek az A gazdaságban szűkösek. Így az A gazdaság termelési lehetőségei így néznének ki:
Itt grafikusan láthatjuk a „határt”. Azt mondja nekünk, hogy ha az A gazdaság a munka és a tőke 100% -át sárgarépa előállítására fordítaná, akkor 500 egységet tudna gyártani. Azt is látjuk, hogy ha az A gazdaság minden erőforrást a burgonya termelésére fordít, akkor 500 egységet tudna előállítani. Ha azonban feltételezzük, hogy a gazdaság mindkét termékben jövedelmezőséget lát, és mindkettőt elő akarja állítani, akkor találkozunk a kompromisszum gondolatával.
A fenti grafikon határának lejtését megnézve azt látjuk, hogy a sárgarépa és a burgonya előállítása között 1 egységnyi kompromisszum van. Ez azt jelenti, hogy minden további termelt sárgarépa esetében az A gazdaságnak szűkös termelési ráfordításai miatt 1 egységgel kell csökkentenie a burgonya termelését.
Tegyük fel, hogy alapesetben az A gazdaság 250 burgonya és 250 sárgarépa egyensúlyi mennyiségben termel. Idén a versenytárs sárgarépa-termelő szárazsága miatt a sárgarépa ára emelkedik, és az A gazdaság ezt ki akarja aknázni azzal, hogy több sárgarépát állít elő, mint az alap esetben. Így a gazdaság úgy dönt, hogy 400 sárgarépát állít elő, és az ebben a gazdaságban fennálló 1 egységnyi kompromisszumos körülmény nyomán ennek eredményeként csak 100 burgonya termelődik.
Hogyan változhat a termelési lehetőségek határának lejtése?
A PPF meredekségében bekövetkező változások elsősorban a gazdaságban az áruk előállítási költségeihez kapcsolódnak. Tegyük fel például, hogy az A gazdaságosságot feltételezzük, hogy az áruk gyártásához szükséges összes munkaerő- és tőkebevitel a k változóval van összefoglalva . Az 1: 1 kompromisszum csak akkor lenne érvényes, ha a sárgarépának és a burgonyának is ugyanaz a k értéke, mondjuk 100 a jelenlegi gazdasági körülmények között.
Tegyük fel, hogy 1 burgonya előállításának költsége k = 200-ra nő , és 1 sárgarépa előállításának költsége állandó marad. Ilyen forgatókönyv esetén a kompromisszum megváltozna, mivel 1 burgonya előállításához a gazdaságnak le kellene mondania 2 sárgarépa termeléséről. Ezzel szemben 1 sárgarépa előállítása azt jelentené, hogy a gazdaságnak le kellene mondania 0,5 burgonya termeléséről. Egy ilyen helyzet sokkal vonzóbbá tenné a sárgarépát a termeléshez (feltéve, hogy a sárgarépa és a burgonya értékesítéséből származó nyereség állandó marad).
Hogyan lehet áthelyezni a termelési lehetőségek határait?
A PPF kifelé vagy befelé történő elmozdulását elsősorban a rendelkezésre álló termelési tényezők összmennyiségének változása vagy a technológia fejlődése okozhatja. Ha a termelési tényezők, például a munkaerő vagy a tőke teljes összege növekszik, akkor a gazdaság a határ bármely pontján képes több árut előállítani. Ezzel szemben a magas munkanélküliség és a korlátozott pénzkínálat idején a határ visszahúzódik befelé, és az előállítható javak teljes mennyisége csökken.
Ha olyan új technológiákat fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik az áruk kevesebb termelési tényezővel történő előállítását, a gazdaság tőkéje lényegében növekedni fog a vásárlóerő-paritáson. Vásárlóerő-paritás a különböző országok életszínvonala. A vásárlóerőt egy meghatározott áru- és szolgáltatáskosár árával mérjük. Így a két ország közötti paritás azt jelenti, hogy az egyik ország valutájának egysége vásárolni fog. Így a gazdaság képes lesz többet termelni a határ bármely pontján, ami azt jelenti, hogy a határ gyakorlatilag kifelé tolódott. A PPF befelé irányuló elmozdulásai elméletileg bekövetkezhetnek, amelyek a technológia regressziójához kapcsolódnak, de mivel a technológia bebizonyosodott, hogy az idő múlásával folyamatosan javul,egy ilyen forgatókönyv valószínûleg nem valósul meg a való életben.
További források
A Finance felajánlja a pénzügyi modellezés és értékbecslés elemzőjének (FMVA) ™ FMVA® tanúsítását. Csatlakozzon 350 600+ hallgatóhoz, akik olyan vállalatoknál dolgoznak, mint az Amazon, a JP Morgan és a Ferrari tanúsító program azok számára, akik karrierjüket a következő szintre akarják vinni. A kapcsolódó témákról további információt a következő pénzügyi forrásokban talál:
- Bruttó hazai termék (GDP) Bruttó hazai termék (GDP) A bruttó hazai termék (GDP) az ország gazdasági egészségi állapotának mérőszáma és az életszínvonalának mutatója. A GDP felhasználható a különböző országok termelékenységi szintjének összehasonlítására is.
- Piacgazdaság Piacgazdaság A piacgazdaságot olyan rendszerként definiálják, ahol az áruk és szolgáltatások előállítását a piac változó vágyainak és képességeinek megfelelően állítják be.
- Pigou-effektus Pigou-effektus A Pigou-effektus egy elmélet, amelyet a híres anti-Keynes-i közgazdász, Arthur Pigou javasolt. Megmagyarázza a fogyasztás, a foglalkoztatás és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolatot a defláció és az infláció idején.
- Kereslet és kínálat Kereslet és kínálat A kereslet és a kínálat törvényei olyan mikrogazdasági fogalmak, amelyek kimondják, hogy a hatékony piacokon az áru szállított mennyisége és az a termék iránt követelt mennyiség megegyezik egymással. Az áru árát az a pont is meghatározza, amikor a kínálat és a kereslet egyenlő egymással.
