A megszorító intézkedések az állami szektor adósságának csökkentését célzó kormányzati politikákra vonatkoznak. Az ország államadósságának ellenőrizetlen növekedése általában növeli az országon belüli pénzügyi instabilitást, és ha ezt nem ellenőrzik, akkor nemzeti vagy akár regionális recessziót okozhat.
A megszorító politikák általában növelik a munkanélküliséget Strukturális munkanélküliség A strukturális munkanélküliség a munkanélküliség egy olyan típusa, amelyet a munkanélküli lakosság birtokában lévő készségek és a piacon elérhető munkahelyek közötti eltérés okoz. A strukturális munkanélküliség tartós esemény, amelyet a gazdaság alapvető változásai okoznak. a gazdaságban, és általában népszerűtlenek a választók körében. A kormányok költségcsökkentő intézkedéseket hajtanak végre a pénzügyi fegyelem demonstrálása érdekében a hitelügynökségek és a nemzetközi hitelügynökségek (például a Nemzetközi Valutaalap) felé.
Példák szigorúsági politikákra
1. Az adók növekedése
A kormány adókat emelhet a bevételeinek növelése érdekében. Ezt követően felhasználhatja adósságának csökkentésére a további adóbevételeket. A kormány választhatja a közvetlen adók (jövedelemadó, vagyonadó) vagy a közvetett adók (fogyasztási adó) mértékének emelését.
2. A kormányzati kiadások csökkenése
A kormány csökkentheti kiadásait. A kiadások csökkentése felhasználható az államadósság szintjének csökkentésére.
A megszorítások politikája a való világban
1. Az Egyesült Királyság
A fiskális politika Fiskális politika A fiskális politika a kormány költségvetési politikájára utal, amely magában foglalja a kormány által a gazdaságon belüli kiadási szint és az adókulcsok manipulálását. A kormány ezt a két eszközt használja a gazdaság figyelemmel kísérésére és befolyásolására. Ez a monetáris politika testvérstratégiája. Az Egyesült Királyság 2008-as recesszió után az államadósság csökkentését tűzte ki célul. A költségvetési hiány csökkentése érdekében drasztikusan csökkentették az állami kiadásokat és megemelték az adókat. Noha a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) és az oktatási szektor el volt zárva az ilyen csökkentések elől, a politikát mind a közgazdászok, mind a politikusok súlyosan kritizálták.
2. Görögország
A 2011-es eurózóna után az euróövezet Az összes olyan európai uniós ország, amely az eurót nemzeti pénznemként bevezette, az euróövezet néven ismert földrajzi és gazdasági régiót alkotja. Az euróövezet a világ egyik legnagyobb gazdasági régiója. Európa 28 országából tizenkilenc használja az euróválságot, az EU arra kényszerítette a görög kormányt, hogy megszorító politikákat hajtson végre a hazai gazdaságban. A 2011-es recesszió előtt Görögországban nagyon nagy volt a költségvetési hiány. Egy uniós irányelv értelmében az összes nem elengedhetetlen állami finanszírozású projektet törölték. Ezen felül országszerte magasabb adókat vezettek be.
A görög adórendszer jelentős változásokon ment keresztül, amelyek kiküszöbölték azokat a kiskapukat, amelyek korábban lehetővé tették a görög vállalkozások számára az adók elkerülését. Emellett az ország kormányzati szolgálataiban jelentősen csökkent az adminisztratív személyzet száma. A görög kormány nagy állami eszközöket, például állami tulajdonú épületeket is értékesített magánszemélyeknek egész Európában.
3. Spanyolország
Spanyolország megszorító intézkedéseket vezetett be 2011/12-ben is. Az intézkedések között szerepelt az adókulcsok emelése és az állami kiadások csökkentése. Különösen a spanyol kormány súlyos adókat vetett ki a dohányfogyasztásra.
A megszorító politikák előnyei
A megszorító intézkedéseknek az ország fiskális politikájába történő bevezetésének elsődleges célja az államadósság csökkentése. Sok közgazdász azonban úgy véli, hogy a megszorítások mint politikák hatástalanok, mivel a kormányzati kiadások csökkentése magában foglalja a jóléti szolgáltatások, az egészségügyi programok és a kormány által nyújtott egyéb alapvető szolgáltatások csökkentését. Ezenkívül a megszorító intézkedések általában jobban érintik az alacsony keresetűeket, mint a magas bérűeket.
Így a megszorításokon alapuló politikák károsítják leginkább a társadalom azon részét, amely a gazdasági instabilitás időszakában a legtöbb segítségre szorul. Az ilyen politikák hívei azzal érvelnek, hogy az államadósság tartós növekedése megbéníthatja egy ország gazdaságát. A megszorító intézkedéseket szükséges rossznak tekintik.
Elméleti igazolások a megszorítások ellen
A klasszikus keynesi elmélet a nagy gazdasági világválság következtében alakult ki. A nagy gazdasági válság A nagy gazdasági világválság az 1920-as évek végétől az 1930-as évekig tartó gazdasági világválság volt. Évtizedekig folytak a viták arról, hogy mi okozta a gazdasági katasztrófát, és a közgazdászok továbbra is megosztottak számos különböző gondolkodási körön. a megnövekedett kormányzati kiadások és az adók csökkentése mellett érvelt a recesszió idején. Az elmélet azt állította, hogy egy gazdaság ki tudja tölteni a recesszióból való kilábalást. A megszorítások elleni intézkedések növelnék a foglalkoztatást (különösen a kormányzati szolgálatoknál), ami viszont növelné a gazdaság összesített keresletét.
Kapcsolódó olvasmányok
A Finance felajánlja a pénzügyi modellezés és értékbecslés elemzőjének (FMVA) ™ FMVA® tanúsítását. Csatlakozzon 350 600+ hallgatóhoz, akik olyan vállalatoknál dolgoznak, mint az Amazon, a JP Morgan és a Ferrari tanúsító program azok számára, akik karrierjüket a következő szintre akarják vinni. A tanulás és a karrier előrehaladása érdekében a következő pénzügyi források lesznek hasznosak:
- Összesített kereslet és kínálat Összesített kereslet és kínálat Az összesített kereslet és kínálat a kereslet és kínálat fogalmára utal, de makrogazdasági léptékben alkalmazzák. Az összesített kínálatot és az összesített keresletet egy ország összesített árszintjéhez, valamint a kicserélt áruk és szolgáltatások összesített mennyiségéhez viszonyítva ábrázoljuk.
- Defláció Defláció A defláció az áruk és szolgáltatások általános árszintjének csökkenése. Másképp fogalmazva, a defláció negatív infláció. Amikor bekövetkezik, a pénznem értéke idővel növekszik. Így több áru és szolgáltatás vásárolható meg ugyanannyi pénzért.
- Láthatatlan kéz Láthatatlan kéz A "láthatatlan kéz" fogalmát a skót felvilágosodás gondolkodója, Adam Smith alkotta meg. Arra a láthatatlan piaci erőre utal, amely a szabad piacot az érdekelt egyének cselekedeteivel egyensúlyba hozza a kereslet és kínálat szintjével.
- Monetáris politika Monetáris politika A monetáris politika olyan gazdaságpolitika, amely kezeli a gazdaság pénzkínálatának nagyságát és növekedési ütemét. Ez egy hatékony eszköz a makrogazdasági változók, például az infláció és a munkanélküliség szabályozására.
